
Mindent a kókuszdióról és a belőle nyert olajról
Amikor egy thaiföldi utazás során először kóstoltam friss kókusz ‘tejet’, akkor nagyon meglepődtem, mert a még zöld kókuszdió belsejében lévő szintelen folyadék egyáltalán nem hasonlított a Bounty reklámokban látott, krémesen fehér alteregóhoz, és az íze is messze volt az általam ismert, jellegzetes kókusz íztől. Hidegen egyébként nem volt rossz, de az biztos, hogy mai rajongásom a kókusz iránt nem első látásra lett szerelem. Azóta azonban a levét, a húsát és az olaját is rengeteg formában és recept kombinációban kóstoltam és mivel mind bevált, így lassanként kapcsolatom a kókusszal mondhatni meghitté vált. Termőhelyén egyébként, például a Fülöp-szigeteken, a kókuszpálmát az élet fájának is nevezik, mivel gyakorlatilag minden részét felhasználják.
A fiatal kókuszdió leve tökéletes szomjoltó és hidratáló. Az izotóniás sportitalokhoz hasonló összetételének köszönhetően gyorsan pótolja az fárasztó testmozgással, izzadással elvesztett ásványi anyagokat. Magas kálium, magnézium és kálcium mellett alacsony cukor és nátrium tartalom jellemzi; zsírt pedig szinte egyáltalán nem tartalmaz. Érdekesség, hogy mivel a friss kókusz leve nemcsak steril, de elektrolit összetétele is kedvező, számos anekdota kering arról, hogy a II. Világháborúban orvosok plazma helyett is használták. (Már ahol a kókuszvíz, mint alternatíva egyáltalán felmerülhetett.)
A magas telített zsírsav tartalmú kókusz zsír egészséggel kapcsolatos megítélése a 90-es évek negatív felhangja óta 180 fokos fordulatot vett, és az akkori fekete bárány ma az egészségtudatos mozgalmak egyik legnagyobb üdvöskéje. A hidegen sajtolt, finomítatlan kókusz zsír számos jótékony hatása egyébként az indiai kultúrában és az ayurvédikus gyógyászatban több ezer éve ismert. Felismerték például, hogy összetételének köszönhetően gyulladáscsökkentő (2,3), immunerősítő, baktérium, vírus és gombaölő, sőt antioxidáns hatása is van. Segíti a vércukor anyagcserét és kedvezően befolyásolja a szervezet inzulin érzékenységét is (1,3). Ezen kívül könnyen emészthető, ezért gyors, közvetlen energiaforrást jelent a szervezet számára. Haj és bőrápolásra is kiváló, mivel teljesen hipoallergén. A kókusz zsír a nevét egyébként onnan kapta, hogy a kókusz húsából nyert olaj, a benne lévő telített zsírsavak miatt 24C fok alatt szilárd, zsírszerű lesz.
Egészségre gyakorolt kedvező hatását a magas telített zsírsav tartalma miatt sokáig megkérdőjelezték, de legutóbbi, állatokon és embereken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy bár a kókuszolaj/kókusz zsír telített zsírsav tartalma magas (90%), a benne található nagy mennyiségű laurinsav és kaprilsav lényegesen nagyobb hatást gyakorol a nagy sűrűségű lipoproteinre (HDL), mint az alacsony sűrűségű lipoproteinre (LDL), ami által az összes koleszterin és a HDL koleszterin aránya viszont csökken. (4, 6). A tudomány jelenlegi állása szerint a kókuszolaj mértékkel fogyasztva (napi 1-2 evőkanál) egészségkímélő hatású lehet, és napi fogyasztását bele kell kalkulálni a telített zsírsav bevitelre vonatkozó jelenlegi ajánlásokba, ami az összes kalóriabevitel 10% -a (7).
A magas telített zsírsav tartalma miatt a szerkezete igen stabil, ezért sütésre és főzésre is az egyik legalkalmasabb természetes olaj, ami közepesen magas hőmérsékleten ellenáll az oxidációnak. Leginkább gyors pirításhoz (stir-fry/sauté), vagy sütőben való sütéshez használható jól, de nagyon magas hőmérsékleten, például mélysütésre (deep fry) nem ajánlják. (5.)
A legerősebb aromája a hidegen sajtolt, extra szűz kókusz zsírnak van, a konyhai felhasználási lehetősége pedig gyakorlatilag határtalan. Például pirított zöldség köretekhez, vagy halhoz is ideális, de nálam a főtt rizs, quinoa, vagy köles is ettől lesz ‘pergős. A felhasználási javaslat tehát egy szóval az is lehetne, hogy ‘univerzális’, aminek talán leginkább a kulináris újdonságok felé való nyitottság, kreativitás és az egyéni ízvilág szabhat keretet. Kivéve persze, ha kókusz allergiád van.
Ha már szóba került az allergia, a kókusz húsából préseléssel készült kókusz tej, vagy a sűrűbb állagú kókuszkrém, illetve kókusz joghurt remek tej-alternatíva lehet a tejfehérje allergiában szenvedők és laktózérzékenyek étrendjében. (Nálam például részben ezért is szerepel viszonylag sűrűn az étlapon.) A hagyományos tejszín, tejföl és joghurt helyett használhatók alapként, raguk, curryk, sütemények, és krémes ételek készítéséhez. Egyik megunhatatlan kedvencem például a thai Tom Kha Gai is kókusztejjel készül. Ez a név eredetileg egy fűszeres, kókuszos csirkelevest takar, én mégis leginkább a húsmentes verzióját szeretem. A receptet itt találjátok.
Referenciák:
- Narayanankutty A, Mukesh RK, Ayoob SK, et al. (2016) Virgin coconut oil maintains redox status and improves glycemic conditions in high fructose fed rats. J Food Sci Technol.;53(1):895–901. doi:10.1007/s13197-015-2040-8
- S. Intahphuak, P. Khonsung & A. Panthong (2010) Anti-inflammatory, analgesic, and antipyretic activities of virgin coconut oil, Pharmaceutical Biology, 48:2, 151-157, DOI: 10.3109/13880200903062614
- Newell-Fugate, A. E., Lenz, K., Skenandore, C., Nowak, R. A., White, B. A., & Braundmeier-Fleming, A. (2017). Effects of coconut oil on glycemia, inflammation, and urogenital microbial parameters in female Ossabaw mini-pigs. PloS one, 12(7), e0179542. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0179542
- McCarty, M. F., & DiNicolantonio, J. J. (2016). Lauric acid-rich medium-chain triglycerides can substitute for other oils in cooking applications and may have limited pathogenicity. Open heart, 3(2), e000467. https://doi.org/10.1136/openhrt-2016-000467
- Harvard T.H. Chan, School of Public Health. Coconut oil. Accessed on [19.04.2020] Available at https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/food-features/coconut-oil/
- Khaw, K. T., Sharp, S. J., Finikarides, L., Afzal, I., Lentjes, M., Luben, R., & Forouhi, N. G. (2018). Randomised trial of coconut oil, olive oil or butter on blood lipids and other cardiovascular risk factors in healthy men and women. BMJ open, 8(3), e020167. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2017-020167
- Santos, H.O., Howell, S., Earnest, C.P., Teixeira, F.J. (2019). Coconut oil intake and its effects on the cardiometabolic profile – A structured literature review. Prog Cardiovasc Dis. 2019;62(5):436‐443. doi:10.1016/j.pcad.2019.11.001

Értékes szénhidrátok

Stresszhatás
Ezeket is érdemes megnézni

Vegán étkezés, ragyogó bőr?
2020-09-07
Stresszhatás
2020-04-23