Folyékony Energia

A friss zöldségek és gyümölcsök számos olyan, biológiailag aktív összetevőt tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak az általános egészséghez és csökkenthetik a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. Természetesen a belőlük frissen készült levek is dúskálnak az értékes vitaminokban és ásványi anyagokban, így nem meglepő, hogy fogyasztásuk sok országban nagyon népszerű.

A levesítés az az eljárás, amikor a nyers zöldségből vagy gyümölcsből gyümölcscentrifuga vagy gyümölcsprés segítségével kinyerjük a bennük  lévő, tápanyagokban gazdag folyadékot. A zöldség- és gyümölcsleveket Európában és Amerikában már a 19. században is alkalmazták sárgaság,  migrénes fejgörcsök, szív- és veseproblémák kezelésére. Magas a tápanyagtartalmuk, könnyen emészthetők és gyorsan felszívódnak, így azoknak is ideális, akiknek egyébként gondot okoz nagyobb mennyiségű nyers ételt fogyasztása. A friss gyümölcs- és zöldséglé gazdag antioxidánsokban, amilyen például az A, C és E vitamin, és nem-vitamin antioxidánsokban, mint például a karotinok, polifenolok és antocianinok (9, 10). Az antioxidánsok védő, gyulladáscsökkentő hatásúak, így szerepet játszanak például a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az idegrendszeri megbetegedések, vagy a korai  öregedés megelőzésében is (1, 4, 5, 6). Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy a friss gyümölcs- és zöldséglevek, a kiegyensúlyozott étrend részeként számos krónikus betegség kockázatát csökkentheti. A zöld leveles zöldségek és a cékla rendkívül jó nitrátforrások, így hasznosak lehetnek a szívbetegségek megelőzésében (2, 3).

A zöldség- és gyümölcslevek tartalmaznak rostot és oligoszacharidokat is, amelyek pedig úgynevezett prebiotikumként funkcionálva a bélflóra egészséges összetételét támogatják.  Ezt  azért érdemes megemlíteni, mert a bélflóra nagyon fontos szerepet játszik az egészség fenntartásában, és a bélflóra egyensúlya pedig függ attól, hogy milyen tápanyagokhoz jut hozzá.

Az utóbbi időben egyre többet hallani a gyümölcs- és zöldséglevek tisztító hatásáról, ezért a léböjt  kúraszerűen is igen hatásos. Az önmagukban fogyasztott gyümölcs- és zöldséglevek tisztítják a beleket, eltávolítják a mérgeket, márpedig az  egészséges bélrendszer alapvető szerepet játszik a betegségek elkerülésében. Hasonló tisztító hatása van a zöld levelű zöldségekben található  klorofillnak is. Kísérletezzünk tehát bátran a természet adta ízvariációkkal. Ehhez ajánlok most négy, otthon is könnyen és gyorsan elkészíthető, különleges italt. Törekedjünk arra, hogy levesítéskor mindig friss, érett gyümölcsöt és zöldséget használjunk, a kész leveket pedig a lehető  legrövidebb időn belül fogyasszuk el, mert a tárolás során sokat veszítenek tápértékükből.

Fontos tudni, hogy a gyümölcs- és zöldséglevek cukortartalma bonyolíthatja a gyümölcsléfogyasztás és az egészség közötti kapcsolatot. Néhány kereskedelmi forgalomban lévő gyümölcs- és zöldséglé túl sok (akár hozzáadott) cukrot tartalmaz, ami növelheti többek között a hízás és a cukorbetegség kockázatát. Mivel a gyümölcsökben és zöldségekben vannak természetesen előforduló cukrok, a frissen préselt levek túlzott fogyasztása ugyanilyen következményekkel járhat, ezért nem ajánlott (7). Ezen felül pedig, a teljes, egész gyümölcsökhöz és zöldségekhez képest, a belőlük préselt leveknek kevésbé van „telítő” hatása, így a levekkel észrevétlenül is több kalóriát fogyaszthatunk.

 

RECEPTEK (Körülbelül 2-2.5 dl léhez)

Referenciák:

1. Henning, S. M., Yang, J., Shao, P., Lee, R. P., Huang, J., Ly, A., Hsu, M., Lu, Q. Y., Thames, G., Heber, D., & Li, Z. (2017). Health benefit of vegetable/fruit juice-based diet: Role of microbiome. Scientific reports, 7(1), 2167. https://doi.org/10.1038/s41598-017-02200-6
2. Catherine P. Bondonno, Kevin D. Croft, Natalie Ward, Michael J. Considine, Jonathan M. Hodgson (2015). Dietary flavonoids and nitrate: effects on nitric oxide and vascular function, Nutrition Reviews, Volume 73, Issue 4, April, Pages 216–235, https://doi.org/10.1093/nutrit/nuu014
3. Velmurugan, S., Gan, J. M., Rathod, K. S., Khambata, R. S., Ghosh, S. M., Hartley, A., Van Eijl, S., Sagi-Kiss, V., Chowdhury, T. A., Curtis, M., Kuhnle, G. G., Wade, W. G., & Ahluwalia, A. (2016). Dietary nitrate improves vascular function in patients with hypercholesterolemia: a randomized, double-blind, placebo-controlled study. The American journal of clinical nutrition, 103(1), 25–38. https://doi.org/10.3945/ajcn.115.116244
4. Wilson, D. W., Nash, P., Buttar, H. S., Griffiths, K., Singh, R., De Meester, F., Horiuchi, R., & Takahashi, T. (2017). The Role of Food Antioxidants, Benefits of Functional Foods, and Influence of Feeding Habits on the Health of the Older Person: An Overview. Antioxidants (Basel, Switzerland), 6(4), 81. https://doi.org/10.3390/antiox6040081
5. Zheng, J., Zhou, Y., Li, S., Zhang, P., Zhou, T., Xu, D. P., & Li, H. B. (2017). Effects and Mechanisms of Fruit and Vegetable Juices on Cardiovascular Diseases. International journal of molecular sciences, 18(3), 555. https://doi.org/10.3390/ijms18030555
6. Codoner-Franch P., Betoret E., Betoret N., Lopez-Jaen A.B., Valls-Belles V., Fito P. Dried apples enriched with mandarin juice by vacuum impregnation improve antioxidant capacity and decrease inflammation in obese children. Nutr. Hosp. 2013;28:1177–1183.
7. Shefferly, A., Scharf, R. J., & DeBoer, M. D. (2016). Longitudinal evaluation of 100% fruit juice consumption on BMI status in 2-5-year-old children. Pediatric obesity, 11(3), 221–227. https://doi.org/10.1111/ijpo.12048
8. Choi, Y. J., Lee, D. H., Kim, H. S., & Kim, Y. K. (2018). An exploratory study on the effect of daily fruits and vegetable juice on human gut microbiota. Food science and biotechnology, 27(5), 1377–1386. https://doi.org/10.1007/s10068-018-0372-7
9. Harasym, J. and Oledzki, R. (2014). Effect of fruit and vegetable antioxidants on total antioxidant capacity of blood plasma. Nutrition (Burbank, Los Angeles County, Calif.), ISSN: 1873-1244, Vol: 30, Issue: 5, Page: 511-7 10.1016/j.nut.2013.08.019
10. Liu R. H. (2013). Health-promoting components of fruits and vegetables in the diet. Advances in nutrition (Bethesda, Md.), 4(3), 384S–92S. https://doi.org/10.3945/an.112.003517