Egészség,  Táplálkozás

Biopiacon Jártunk

Néhány évvel ezelőtt örömmel tapasztaltam, hogy végre itthon is több helyen, tehát viszonylag könnyen beszerezhetők a különféle bio termékek.

Az organikus, vagy biotermelés legfontosabb kritériuma az, hogy a  zöldségeket, gyümölcsöket, és a gabonaféléket a természettel harmóniában, a környezeti szennyeződést, illetve a vegyszerek használatát minimálisra csökkentve  termesztik. Ugyanez vonatkozik az állattartásra, illetve az állati eredetű termékek feldolgozására és tárolására is.

Érdekesség, hogy míg Amerikában az organikus minősítés több, mint 150 különféle kemikália használatát engedélyezi, amibe szintetikus vegyszerek és génmódosított organizmusok is beletartozhatnak, addig Európában szerencsére sokkal szigorúbbak a szabályozások. Magyarországon tilos a műtrágya, a szintetikus, toxikus anyagok használata és hivatalosan zéró tolerancia van a genetikailag módosított (GMO) növények ültetésével kapcsolatban. Viszont a GMO-s élelmiszerek behozatala nem tilos (4). Bár a vetésre szánt magokat folyamatosan szűrik, így is szinte minden évben előfordul, hogy az ellenőrzések során találnak GMO-s magból származó termést (4). Az állati eredetű termékeket illetően meglehetősen bonyolult a helyzet, mivel állati takarmányok is érkezhetnek olyan országokból, ahol a génkezelt növények termesztése engedélyezett, így egy Magyarországon nevelt állat is kaphat génkezelt tápot.

Jó hír, hogy mivel az Európai Unióban a bio minősítést igazoló kód hatósági szabályozás alatt áll (Magyarországon a külön erre a célra létrehozott állami szervezet, a Biokontroll Hungária Kht által), így a piacokon akár rá is lehet kérdezni, a termelőtől el lehet kérni a Biokontroll által kiadott tanúsítványt, ami igazolja, hogy a terméket valóban a bio-minősítésnek megfelelően állították elő (5). A visszaéléseket pedig a NÉBIH-nél lehet jelenteni, és nagyon komoly következményei lehetnek. Egy ilyen visszaélésen kapott árus természetesen nemcsak a vásárlót csapja be, hanem azokat a gazdákat is, akik viszont betartják a szigorú szabályozásokat.

Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a bio termelésből származó gyümölcsök és zöldségek nem csak azért egészségesebbek, mert kevesebb bennük a vegyszermaradvány, hanem azért is, mert több bennük a tápanyag. Jellemzően magasabb lehet bennük például a C-vitamin, vas, magnézium és foszfor tartalom, ugyanazon élelmiszer nem-bio fajtáihoz képest (1, 2, 3). Ezenkívül, a búza, a zab és a bor kivételével, a bio élelmiszerek általában nagyobb mennyiségben tartalmaznak több, fontos antioxidánst és más, egészségre jótékony hatású nővényi fitokemikáliát is (pl. flavonoidokat és karotinoidokat) (1).

A biotermékek szinte mindenhol a világon drágábbak a legtöbbször hagyományos tömegtermelésben előállított élelmiszereknél. A vásárlók gyakran sokallják is a biotermékekért kért árat, ami normál esetben 15-30%-os felárat jelent, de előfordul, hogy ennél jóval drágábbak, akár duplájába is kerülhet, mint a nem bio minősítésű termékeknél. Ez többnyire annak tudható be, hogy a biotermékek előállítási költsége magasabb, egy adott területen, ökogazdálkodásban kisebb a hozam, mint a konvencionális gazdálkodásban (5).

A teljesen bio étrend nehéz és költséges lehet, de szerencsére vannak olyan elemzések, amelyek egy praktikus listával a segítségedre lehetnek, hogy ki tudd választani azokat a termékeket, amikből érdemes organikusat vásárolni. Én jelenleg az angol kormány által 2017-ben kiadott listát használom kiindulópontnak, ez alapján döntöm el, hogy mely zöldségekből és gyümölcsökből vásárolok organikusat. Ez a lista, a ‘Dirty Dozen and Clean Fifteen’, vagyis magyarul a ‘Piszkos Tucat és Tiszta Tizenöt’ a zöldségeket és gyümölcsöket a rajtuk lévő vegyszermaradványok alapján listázza (6).

Kedvenc hazai lelőhelyeim egyike egyébként a MOM Park szomszédságában szombat délelőttönként üzemelő  biopiac. Itt szerettem bele a friss házi pesztóba, és ugyanitt leltem rá egy hungarikumnak számító ízbombára is, a különleges eljárással készült gyümölcsös mézre.

Októberben, novemberben (amikor ezt a cikk írtam, és ahogy a fotó is meglehetősen jól illusztrálja), még szezonjukat élik a salátafélék, az újhagyma és a retek, de az ősz emblémája leginkább a tök lehetne. Hogy mi a jó a tökben? Magas az  ásványianyag- és rosttartalma, dúskál A-vitaminban és antioxidánsokban, különösen alfa- és béta-karotinban.  Igen sok benne a C-, K- és E-vitamin, sőt bővelkedik magnéziumban és vasban is (7). Több kutatási eredmény is azt találta, hogy a sütőtök bioaktív vegyületei védő szerepet töltenek be, és számos betegség, többek között például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a rák kialakulásának kockázatát is csökkenthetik (8, 9).

Tökéletes választás azoknak is, akiknek ügyelni kell a súlyukra, mert a magas tápanyagtartalom mellett a kalóriaértéke alacsony (20kcal/100g), így viszonylag nagy mennyiségben ehetünk belőle anélkül, hogy sok kalóriát vennénk magunkhoz. Friss tököt csak ősszel és a tél kezdetén lehet kapni, de jótékony élettani hatására való tekintettel – és mert kiválóan fagyasztható – egész évben  használhatjuk a konyhában.


Referenciák:

  1. Crinnion, W.J. (2010) Organic foods contain higher levels of certain nutrients, lower levels of pesticides, and may provide health benefits for the consumer. Altern Med Rev. 2010 Apr;15(1):4-12. 
  2. Lairon, D. (2010) Nutritional quality and safety of organic food. A review. Agron Sustain Dev 2009. https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00886513/document Accessed [29.04.2020]
  3. Worthington, V. (2001) Nutritional quality of organic versus conventional fruits, vegetables, and grains. J Altern Complement Med 2001;7:161-173. Abstract https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11327522
  4. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. 2020. http://nak.hu/nyitolap/2-uncategorised/1377-magyarorszag-tovabbra-is-gmo-mentes-marad
  5. HVG. Kulcsár, H. (2007) Miért drága a bio? https://hvg.hu/plazs/20070422_bio_biopiac
  6. Pesticide Action Network UK. (2017) The Dirty Dozen and Clean Fifteen. https://www.pan-uk.org/dirty-dozen-and-clean-fifteen/
  7. Amin, M. Z., Islam, T., Uddin, M. R., Uddin, M. J., Rahman, M. M., & Satter, M. A. (2019). Comparative study on nutrient contents in the different parts of indigenous and hybrid varieties of pumpkin (Cucurbita maxima Linn.). Heliyon, 5(9), e02462. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2019.e02462
  8. Shapiro, S.S., Seiberg, M., Cole, C.A. (2013) Vitamin A and its derivatives inexperimental Photo-carcinogenesis: preventive effects and relevance to humans. J. Drugs Dermatol. JDD. 2013;12:458–463
  9. Wang, S., Lu, A., Zhang, L., Shen, M., Xu, T., Zhan, W., Jin, H., Zhang, Y., Wang, W. (2017) Extraction and purification of pumpkin polysaccharides and their hypoglycemic effect. Int. J. Biol. Macromol. 2017;98:182–187
Megosztom:
Verified by MonsterInsights